Templomok

Piliscsabai nagytemplom

Piliscsaba és környéke a klarisszák, Assisi Szent Ferenc által a XIII. században alapított szerzetesrend női ágának birtoka volt. A faluban 1710 óta vezettek anyakönyvet. A klarisszák 1728-ban templomot építettek a jelenlegi templom helyén. A ma is látható barokk stílusú templomot, amelynek tervezője nem ismert, ennek a helyén kezdték építeni 1748-ban (más források szerint 1750-ben).

Klotildligeti templom

Klotildliget 1925-től, Piliscsaba községből történt kiválásától kezdődően Piliscsaba plébánia leányegyháza (filiája) volt. Az önálló klotildligeti egyházközség 1937-ben alakult meg. Az önálló egyházközség megalakulásának idején, a hívek számának növekedése miatt, Klotildligeten szükségessé vált egy templom építése, aminek elindítása érdekében 1936-ban templomépítő bizottság alakult.

Klotildligeti egyházközség

Az önálló klotildligeti egyházközség 1937-ben alakult meg. Ezt megelőzően Klotildliget 1925-től, Piliscsaba községből történt kiválásától kezdődően Piliscsaba plébánia leányegyháza (filiája) volt. 1946-ban Klotildliget önálló lelkészség lett, első lelkészei lazarista atyák voltak. 1946-tól Ferenczy Pál atya, majd 1948-tól Hír Antal atya. 1950-ben a lelkészség vezetését dr. Janisch Mihály lazarista tartományfőnök vette át. 1951-ben Zsolnay Bélát nevezte ki a püspök atya lelkésznek.

Pilisjászfalusi fília

Pilisjászfalu kezdetben Tinnye fíliája volt. Az első tábori szentmisét 1939. július 16-án tartották meg a jászfalui keresztnél. A II. világháború idején a Vándor-család udvarán engedélyezték a szentmisét. A háború befejezése után Szabó Gyula pesti lakos házát bérelték ki, ott tartották a szertartásokat. 1951-ben az iskola kitiltotta a misézést, így a hívek Tinnyére jártak át. 1956 után a lakosok kikövetelték a helyi mise tartását, s egy átmeneti időszak után, 1958-tól kezdve Jászfalut Pilisligethez csatolták, innentől kezdve helyben tartották a szertartásokat.

A kápolna korábbi épülete volt istálló, kocsma, pártház és iskola, majd 1963-tól tekintendő kápolnának; védőszentje Kármelhegyi Boldogasszony lett, a templomi búcsú napja minden év július 16-a.

1951/1965-től 1997-ig Zsolnay Béla címzetes apát, nyugdíjas plébánosként Pilisjászfalun folytatott lelkipásztori tevékenységet. 1997-től Nobilis Márió atya, 1998-tól Kucik József CM lazarista atya, 1999-től P. Kunay Viktor lazarista voltak plébánosaink. 2004-2007 közt Szőke Sándor CM atya, majd Michal Lipinski atya 2007-2010 közt volt plébánosunk. Őt követte Szabó Gyula atya, dr. Karaffa János atya, végül 2012-2016 között Száraz László atya volt a plébánosunk. 2016 óta Szilágyi Szabolcs atya a közösség lelki vezetője.

2014-re komoly társadalmi munkával és több évi előkészület után sikerült felújítani a kápolna korábbi épületét. 2019-ig kisebb-nagyobb munkák révén folytatódott az épület külső-belső csinosítgatása. A helyére került a harangtorony, rendeződött az épület környezete is. 2019 őszén egy templomi kisorgonát szereztünk be a liturgia színvonalának emelésére.

Az utóbbi évtizedekben egyre több sokgyermekes, fiatal család költözött a faluba, nagyobb ünnepekkor rendesen megtelik a kis kápolna hívekkel. Kb. 15 éve alakult az „ős”Alpha, amelynek nyomdokain megszületett egy mindmáig működő közösség. Emellett Rózsafűzér-társulat, közbenjáró imakör, anyák imaköre is működik településünkön.

A közösség férfitagjai Húsvétkor együtt járnak locsolni, Karácsony és Újév közt regölni. Karácsonykor felváltva hol a gyerekek, hol a felnőttek betlehemest adnak elő. Külön említést érdemel a tragikus körülmények közt elhunyt Manninger Gábor kezdeményezésére állíttatott, s a hegyre vezető Keresztút. /Kékesy László/